|
Vörös Homokkő Tanösvény (Óvári-kilátó) - Balatonalmádi
A túra hossza: 6km, kb. 2óra
Túrajelzés: kék háromszög
Túra kiindulópontja: Balatonalmádi, Városház tér (vasúti aluljáró közeléből)
Állomások:
1. Városház tér
2. Zsák vendéglő kapuoszlopai
3. Kiserdő
4. Kilátóhely - Óvári Messzelátó
5. Vörös homokkő feltárás
6. Régi mozdony
7. Kerekes kút
8. Szent Jobb kápolna
9. Öreg-park
1. A Napozó hölgy szobrát látjuk sétánk kezdetén, mögötte távolabb a városháza. Néhány lépés után feltűnik a tavat szimbolizáló Pannónia Aqua szobor. Talapzata vöröshomokkő tömb. A Széchenyi sétányon, a Remete-patak befedett medre fölött haladunk a liget végéig, onnan a Szt. Imre herceg utcán kaptatunk fel a dombra. Almádi térségében három alapvető növényzet típus különül el: a tó vize és partja, a vöröshomokkő és a dolomit növényzete.
3. Az ösvényünket szegélyező kiserdő fái szárazságtűrő tölgyfajok (molyhos, kocsánytalan és cser tölgy) és a virágos kőris. Cserjeszintjében gyakori az ősszel lángoló vörös levelű cserszömörce, kerti berkenye, fagyal, galagonya, boróka, kökény, gyepűrózsa. Gyepszintjében a szárazságtűrő, mészkedvelő fajok mellett gyakori a savanyú talajt jelző növény, mint a kékcsillag, a mezei perjeszittyó, réti csormolya, a juhsóska, az orvosi veronika és a kónya habszegfű.
4. A Vízművet elhagyva a kilátópontra érkezünk. A kilátóhely Almádi hajdani szőlőhegyén épült, valamikor a századforduló táján. Gerendavázas, cseréppel borított tetőzetét a 1990-es évek elején rekonstruálták. Egy időben Wesselényi-kilátónak nevezték. A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomait láthatjuk. Közép-Európa legnagyobb tava a Balaton. 12-14 ezer éve, a jégkorszak befejeződése után alakult ki. Először kisebb tavak képződtek a kiemelkedő hegyvonulat déli oldalán keletkezett ún. előtéri süllyedékben, amelyek később, a terület további süllyedése és a vízválasztó magaslatok abráziója (hullámverés okozta lepusztulása) következtében egyesültek. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, nyugat felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Cseri-hegy látszik. A kőzet jellegzetes lilásvörös-barnásvörös színét a homokszemcsék közötti hézagokban elhelyezkedő és a szemcsék felületét bevonó vasásványok adják.
5. A lefelé vezető (Lomb, majd Batthyány) utcában volt az almádi vöröskő bányászat központja. Első írásos emlékeit XIII. századi oklevelekben találták meg, de a régészeti leletek azt is elárulják, hogy a vörös homokkövet már a rómaiak is szívesen megfaragták.
6.Az egykori Veszprém-Alsóörs vasút emléke: a pálya vörös homokkőből készült boltozatos felüljáróján gőzmozdony áll. Hamarosan lépcsőhöz érünk, amelyet Csikász Imréről, Almádi híres festőjéről neveztek el.
7. Régi kerekes kút: kávás, lécházas, palatetős akad utunkba. Előtte hajdani "itató" 100 éves medencéje szolgál virágtartóul. Innen a bazaltkockás burkolatú Semmelweis utcán ereszkedünk le az Óvári utcába, amely akár a hegyen lévő "messzelátó" az Almádiért és a vasútvonalak kiépítéséért sokat tett dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről nyerte nevét. Emlékét a plébánia falán tábla is őrzi.
8. A szemközti római katolikus templom nevezetessége a főhajóhoz baloldalt kívülről csatlakozó Szent Jobb Kápolna. Arany mozaikját a budai vár romjaiból kimentette, s helybeli iparosok segítségével rekonstruálta dr. Pintér Sándor esperes plébános. A templom fő nevezetessége a Szent-Jobb kápolna, 2001. augusztus 20-a óta itt őrzik Szent-István jobbjának egy darabját.
9. Az Óvári utcát a fasorral osztott rövid, lejtős Iker-sétányon át hagyjuk el, s keresztezve a 71 sz. főutat, majd a sorompónál a vasutat, az Öreg-parkba jutunk. Itt találjuk a tanösvény ismertető tábláját. A fiatal platán sor a Wesselényi strand főbejáratához vezet. A fákat és a cserjéket 1890-ben kezdték el ültetni, s a 10 hektár területű park 1977 óta helyi védettséget élvez. Uralkodnak a hatalmas termetű fehér és fekete nyár, valamint fehér fűz példányok. A Remete-patak hídján túl, a Balaton partján felállított emlékmű az egyik legszebb, vörös homokkőből készült alkotás. Vele szemben áll az újraalkotott zenepavilon. II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobrát Holló Barnabás, Petőfi Sándorét Izsó Miklós készítette. Hamarosan elérjük a vasútállomásra vivő aluljárót.
* * *
Köcsi-tó tanösvény (Balatonalmádi- Káptalanfüred)
Túra jelzése: sárga T
Túra hossza: kb. 400m
Túra kiindulópontja: Balatonalmádi-Káptalanfüredről a 71-es útról a sárga + jelzés vezet a sárga T jelzéshez. (Más úton is megközelíthető)
A Balatonalmádi-Káptalanfüredről kövessük a sárga T jelzést! A tanséta állomásain megismerhetjük a vörös homokkövön kialakult különleges élővilágot. A kirándulást a sárga kereszt jelzésen a 300 m magas Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk, melyről látható a Balaton keleti medencéje.
Az ösvényen járók megismerhetik az erdei tisztás közepén lévő agyagbányából született Köcsi-tó, a tavat övező rét és cseres-tölgyes erdő élővilágát, valamint a völgyben található, már nem termelő kőbánya által föltárt különleges földtani képződményeket.
A tanösvény Káptalanfüred alsóörsi határában van, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén került sor.
Káptalanfüredet a helybeliek szeretik egy sziklakerthez hasonlítani, amely élővilágával, tiszta levegőjével és kiegyensúlyozott éghajlatával mindenkinek kedvező körülményeket biztosít.
Számtalan érdekes földtani természeti értékkel találkozhatunk itt. A legnevezetesebb a vöröskő, amely szinte mindenhol kibukkan a felszínre. Érdekes földtani feltárása van a Köcsi-tó közelében lévő felhagyott kőbányában, s a város nyugati határában, a 71-es út bevágásában. A vidék vöröskő bányászata a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről. A vereskő-faragás remek példáit ismerhetjük meg az épületek lábazatain, falain és kerítésein.
A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre. Előzőleg a lefolyástalan területen összegyűlt csapadékvizet állatok itatóhelyeként hasznosították az alsóörsiek. A Köcsi-tó és környékének élővilága tájrendezés előkészítése során vált ismertté részletesebben. A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása.
A tótól kissé távolabb, azzal összeköttetésben nem álló területen a mocsári sás megjelenése meglepő, s arra utal, hogy felszín közelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek. A cserjéssel érintkező szegélyen kb. 200 tő védett agárkosbor található.
* * *
Csere-hegyi kilátó (közel Felsőörs, Káptalanfüred, Alsóörs)
Túra jelzése: sárga háromszög (Felsőörs felöl), sárga + (Káptalanfüred felöl)
Túra hossza: 30 perc Felsőörsi út felöl
Túra kiindulópontja:
a) Balatonalmáiból a 71-es főútról Felsőörs felé kanyarodunk (Felsőörsi út), majd nem sokkal elhagyva a városnévtáblát balra láthatjuk a kilátó felé vezető út tábláját
b) Balatonalmádi-Káptalanfüredről a 71-es útról a sárga + jelzés is a kilátóhoz vezet
Korábban Szabadság-kilátóként volt ismert a permi vörös kőből épült építmény, amely 1934-ben épült. A gótika és a reneszánsz korát idéző kőtorony egykor hét méter magasan nyúlt a fák fölé A felújítás keretében a vöröskő épületre egy fából készült emeletet építettek, így a kilátó 12 méter lett. Innen nemcsak a Balatonra nyílik csodálatos kilátás, hanem a Bakonyra, a Somogyi dombokra és a Balaton-felvidékre is.
* * *
Lovas
A településen található a gazdag vastartalmú savanyúvíz forrás.
A község másik nevezetességei közül elsőként említjük az 1951 tavaszán Mészáros Gyula régész által feltárt őskori festékbányát.
* * *
Alsóörs (Somlyó-hegyi kilátó)
Túra jelzése: Kék + (Felsőörs felöl), majd kék háromszög (Alsóörs 71-es út felöl)
A temetőn át vezető úton juthatunk fel a hegyi ösvényre, mely elvezet a Somlyó-hegyi kilátóhoz, ahol a csodálatos panorámában gyönyörködhetünk.
<
* * *
Geológiai bemutatóhely: Felsőörs, Forrás-hegy
Túra kiindulópontja: Felsőörs nyugati (Veszprém felőli), legszélső utcájától
A Forrás-hegy lejtőjének egykori kőnyerő helye nemzetközi jelentőségű földtani, őslénytani, rétegtani érdekességeket tartalmaz.
Felsőörs nyugati, legszélső utcájától Geológiai Bemutatóhely-tábla mutatja a belterülettől nyugatra elhelyezkedő Forráshegy helyét. Kavicsozott ösvény vezet a lelőhelyet jelző első magyarázó-tábláig. Az ösvény a jelentős mélységbe vezető, kiépített lépcsősorig vezet, majd innen a nagyjából vízszintes völgyszakaszhoz - ami látványos kőzetfelszínével mintegy előcsarnoka a tényleges lelőhelynek. Itt több sziklatömbön látható a dolomit-kőzetre jellemző, szabad felületi kubusos mállás folyamata. A szakasz végén található a második magyarázó tábla. Kissé emelkedő felszín vezet tovább a tulajdonképpeni bemutatóhelyre. Itt a hosszan elnyúló rétegtani bemutatóhelyet félnyeregtetős védőfedés óvja az időjárástól. A bemutatóhely szabadon látogatható, könnyű terepbejárással, kis kirándulásként érhető el.
A triász tenger üledékeinek és a Föld tűzhányóműködésének többszáz millió éves megkövült világával találkozhatunk sétánk során. A Forrás-hegy földtörténeti "üzeneteit" Böckh János geológus fedezte fel a XIX. század végén. Tudós kutatók munkái nyomán világszerte ismertté vált e hely. Magyarország első földtani alapszelvényeként tartják számon. A Megye-hegyi dolomit formáció képződése idején és helyén a Tethys alig néhány méteres vízmélységével az ősóceán árapály övezetébe tartozott. Katasztrofális földrengések hatására a medencefenék sok helyen megtört, megsüllyedt, ezeken a helyeken kissé mélyebb vizű lagúnák alakultak ki, melyekbe a nyílt tenger oxigénben dús vize csak korlátozottan áramlott be. Ilyen lagúnában keletkezett a dolomárga. Folytatódott a tengerfenék süllyedése, a víz mélyülése, a lagúnákból nyílt öblök lettek. Ezekben rakódott le az a mésziszap, amelyből a felsőörsi mészkő képződött. A nyílt tengerből bejutottak a mélyebb vizet kedvelő, kovavázú sugárállatkák milliói is, az elhalt állatok feloldódott vázának az iszapban vándorolt anyagából képződtek a tűzkő lencsék, gumók a mészkőben.
* * *
Király kút
Túra hossza: 8 km 3 óra Palóznak felől
Paloznakon a Fő térről északnak indulva a Fő utcán, majd a Tódi úton haladunk felfelé. Útközben a tájház, majd a harangláb mellett haladunk el. A Kálvária végén jobbra forduló mélyútban haladunk a piros jelzésen. Rövid szakasz után az út jobbra, Lovas felé ágazik el (kék jelzés). Egyenesen felfelé haladunk, majd az újabb elágazás következik jobbra, mi azonban egyenesen a Pincesor úton kapaszkodunk egyre feljebb. Az útról visszapillantva szép kilátásban gyönyörködhetünk. Balra nagy ívben kerüljük meg a Nagy-hegyet, árnyékos bevágásban vezet az út, majd jobb oldalról jól kiépített murvás útba csatlakozunk. Enyhén lefelé ereszkedünk a Tódi - mezőig. Az útkereszteződés előtt balra a Tücsök-kút itatóját fedezhetjük fel a bokrok között. A Tódi-mező szélén haladunk észak felé jobbra sásos terület, fokozottan védett. A mező túlfelén erdősávon haladunk át, itt találkozunk a sárga jelzésű turistaúttal, amely a pirossal együtt vezet a Királykúti-völgy felé. Jobbra fordulunk és az erdősávból kiérve a mező jobb oldalán haladva érünk el a Királykúti-völgy bejáratához. Itt esőbeálló, tűzrakóhely, kis tisztás fogad. Balra fordulva enyhén emelkedő úton 100 méter után jutunk el a forrásig. Bal oldalon sziklás domboldal, felfelé a sziklák mellett megyünk, egészen a völgy peremig a piros jelzést követve a Nosztori autóspihenőhöz jutunk. Lefelé indulva a Királykúti-völgyben a sárga jelzést kövessük! Az ösvény a patakvölgy bal oldalán vezet a hol előbukkanó, hol eltűnő patakocska mellett. A völgy vége felé a sárga jelzés egy élesen jobbra tartó, emelkedő útra fordul. Mi azonban folytassuk utunkat egyenesen, és hamarosan leérünk a Malom-völgybe. A mező szélén balra tartva átkelünk a Lovasi-séden és a zöld jelzésű turistaúton jobbra fordulva a patak jobb partján haladva érünk be Lovasra. (A kék jelzésen balra Alsóörsre érünk, jobbra a szőlők közt a hegyoldalban haladva visszajuthatunk Paloznakra.)
Felsőörs felől is megközelíthető: a zöld jelzésű túristaúton kell Lovas felé haladni, amíg egy nagy rétre nem érsz. Ide csatlakozik be a sárga jelzésű út, mely Felsőörs irányába (a Király-kúthoz) vezet.
Vissza
| 
